Milyen jogi formában végezhetik önállóan tevékenységüket?   Hogyan lesz a megszerzett bevételből személyes jövedelem? Hogyan vegyük ki a pénzt a művészeti tevékenységgel foglalkozó vállalkozásból? Melyik most a legkedvezőbb adózási mód, amelyikben a legkisebb az adóteher? Ezekre az egyszerű kérdésekre kívánjuk megadni a válaszokat az érintetteknek, ugyancsak egyszerűen és közérthetően. 

Ha vállalkozási lehetőségekről, adóterhekről beszélünk, akkor szükségszerűen ki kell térnünk a jövedelemadózás, az általános forgalmi adó, a helyi iparűzési adó szabályaira, a könyvelési és ügyviteli kötelezettségekre is. 

Az alkotó- és előadó művészek önálló tevékenységben, szabadfoglalkozásban az alábbi adózási alternatívák közül választhatnak:

1. Önálló tevékenység / adószámos magánszemély
2. Magánszemély - egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) - meghatározott foglalkozásokban
3. Egyéni vállalkozó az átalányadó alatt
4. Egyéni vállalkozó a vállalkozói szja alatt
5. Egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) alatt
6. Társas vállalkozás személyes közreműködéssel - a társasági adó alatt
7. Társas vállalkozás személyes közreműködéssel – a kisvállalati adó alatt. 

Adott esetben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózás lehet a legkedvezőbb adózási alternatíva, a havi 50.000,-Ft tételes adójával, amely mentesít az szja, szociális hozzájárulási adó és a járulékok megfizetése alól. Viszont alkalmazhatóságát bármely szabadfoglalkozású tevékenységben nagyban korlátozza, hogy 2022. szeptember 1-től már csak a lakossági (fogyasztói) szolgáltatásoknál alkalmazható. 

Az alkotó- és előadó művész foglalkozásokra nincs speciális adónem, csak az általános adózási módok közül választhatnak. Azonban az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szabályait  egyes művészeti foglalkozásokban is alkalmazhatják a magánszemélyek, ezekre az alábbiakban kitérünk. 

Először számba vesszük az alkotó-és előadóművészeti foglalkozásokat, majd röviden és érthetően bemutatjuk az egyes adózási alternatívák jellemzőit, előnyeit és hátrányait, külön fejezetben pedig a részletes szabályaikat.

Tartalom:

1. FEJEZET – BEVEZETÉS
2. FEJEZET – ALKOTÓ- ÉS ELŐADÓ­MŰVÉSZETI FOGLALKOZÁSOK
3. FEJEZET – VÁLLAKOZÁSI, FOGLALKOZÁSI FORMÁK – ÖSSZEHASONLÍTÁS
3.1. Önálló tevékenység / adószámos magánszemély
3.2. Magánszemély – egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással
3.3. Egyéni vállalkozó az átalányadó alatt
3.4. Egyéni vállalkozó – a vállalkozói szja hatálya alatt
3.5. Egyéni vállalkozó – a kisadózó vállalkozók tételes adója (ÚJ KATA) alatt
3.6. Társas vállalkozás (gazdasági társaság) – a tárasági adó alatt
3.7. Társas vállalkozás (gazdasági társaság) a kisvállalati adó (kiva) alatt
4. FEJEZET – MAGÁNSZEMÉLY ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGE
4.1. 10%-os költséghányad alkalmazása
4.2. Tételes költségelszámolás alkalmazása
4.2.1. Jellemzően előforduló költségek
4.2.2. Igazolás nélkül elszámolható költségek
4.2.3. Értékcsökkenési leírás elszámolása önálló tevékenységben
4.2.4. Gépkocsihasználat költségelszámolása
4.2.4.1. Üzemanyag-felhasználás elszámolása
4.2.4.2. Értékcsökkenési leírás
4.2.4.3. Általános személygépkocsi-normaköltség
4.2.4.4. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja
4.2.4.5. Útnyilvántartás
4.2.5. Költségként figyelembe nem vehető kiadások
4.3. Önálló tevékenységet folytató magánszemély könyvelése
4.3.1. A gazdasági események bizonylatolása
4.3.2. Bizonylatok, nyilvántartások megőrzése
4.3.3. Az alapnyilvántartások típusai és közös szabályai
4.3.4. A naplófőkönyv
4.3.5. A pénztárkönyv
4.3.6. A bevételi és költségnyilvántartás
4.3.7. A bevételi nyilvántartás
4.3.8. Részletező nyilvántartások
5. FEJEZET – EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÁTALÁNYADÓZÁSA
5.1. Az átalányadó jellemzői
5.1.1. Az átalányadó választásának feltételei
5.1.2. Az átalányadó ismételt választása
5.1.3. Az átalányadózás választásának bejelentése – és változás-bejelentési kötelezettségek
5.1.4. Az egyes tevékenységek költséghányadai
5.1.5. Eljárás költséghányad-váltás esetén
5.1.6. A bevételekre vonatkozó szabályok
5.1.7. Támogatásokra vonatkozó szabályok
5.1.8. Az átalányadó mértéke
5.1.9. Átalányadó mentesség
5.1.10. Az átalányadó-előleg fizetése
5.1.11. Eljárás a bevételi értékhatárok átlépése esetén
5.1.12. Eljárás az átalányadó szabályainak jogosulatlan alkalmazása esetén
5.1.13. Áttérés vállalkozói szja-ról az átalányadóra
5.1.14. Az átalányadóra való jogosultság megszűnése a számla- nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt
5.1.15. Eljárás az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén
5.2. Adó és járulékfizetés átalányadó alatt
5.2.1. Főállású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke
5.2.2. A mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke
5.2.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke
5.3. Bevallási kötelezettségek átalányadózás esetén
5.3.1. Negyedéves adó- és járulékbevallás
5.3.2. Szja bevallás
5.3.4. Helyi iparűzési adó bevallása
5.3.5. Általános forgalmi adó bevallás
5.4. Könyvelés az átalányadó alatt
6. FEJEZET – EGYÉNI VÁLLALKOZÓ – A VÁLLALKOZÓI SZJA HATÁLYA ALATT
6.1. A vállalkozói szja jellemzői
6.1.1. Költségelszámolási szabályok és elszámolható költségek
6.1.2. A vállalkozói kivét
6.1.3. Az értékcsökkenési leírás szabályai vállalkozói szja alatt
6.1.3.1. Főbb bevétel-csökkentési lehetőségek vállalkozói szja alatt
6.1.4. Megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása
6.1.5. Kisvállalkozások adókedvezménye
6.1.6. Vállalkozói szja-előleg fizetés
6.1.7. Jövedelem-(nyereség) minimum a vállalkozói szja alatt
6.2. Havi adó és járulékfizetés a vállalkozói szja alatt
6.2.1. A főállású egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alatt
6.2.2. A mellékfoglalkozású egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alat
6.2.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alatt
6.2.4. A minimálbér és garantált bérminimum szabálya és alkalmazása
6.3. Bevallási kötelezettségek a vállalkozói szja alatt
6.3.1. Havi adó- és járulékbevallás – és fizetés
6.3.2. Szja bevallás
6.3.3. Helyi iparűzési adó bevallása
6.3.4. Általános forgalmi adó bevallás
6.4. Hogyan vegyük ki a pénzt az egyéni vállalkozásból?
6.5. Könyvelés a vállalkozói szja alatt
6.5.1. Könyvelési alapelvek egyéni vállalkozásban
6.5.2. A naplófőkönyv és a pénztárkönyv közös szabályai
6.5.3. Naplófőkönyv vezetése
6.5.4. Pénztárkönyv vezetése
6.5.5. Részletező nyilvántartások vezetése
6.5.6. Alapvető bizonylati szabályok
7. FEJEZET – KISADÓZÓ VÁLLALKOZÓK TÉTELES ADÓJA – AZ ÚJ KATA SZERINTI ADÓZÁS
7.1. Az új kata jellemzői
7.1.1. Az új kata választásának és alkalmazásának feltételei
7.1.2. Az új kata választásának bejelentése
7.1.3. Adómértékek és adófizetés
7.1.4. Mentesülés a további adók és bevallások alól
7.1.5. A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme
7.1.6. Eljárás, ha a kisadózó őstermelő is
7.1.7. A tevékenység folytatása az egyéni vállalkozó özvegye, vagy örököse által
7.2. Bevallási kötelezettség új kata alatt
7.3. Adózási módok közötti áttérések
7.3.1. Áttérés szja-ról katára
7.3.2. Áttérés katáról az átalányadó alá
7.3.3. Áttérés katáról szja-ra
7.4. Könyvelés kata alatt
8. FEJEZET – SZJA KEDVEZMÉNYEK MAGÁNSZEMÉLYEKNEK ÉS VÁLLALKOZÓKNAK
8.1. A 25 év alatti fiatal / 30 év alatti anya kedvezménye az őstermelőknél
8.2. A családi kedvezmény szabálya
8.3. A családi járulékkedvezmény
8.4. Az első házasok kedvezménye (Szja tv. 29/C.§)
8.5. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (Szja tv. 29/D.§)
8.6. Személyi kedvezmény súlyos fogyatékosság esetén (Szja tv. 29/E.§)