Számlázási és áfa segédlet 2025
Számlázási és ÁFA segédlet 2025
Szerző: Dr. Sztankó Dániel
Megjelenés: 2025. március
Formátum: B5
Terjedelem: 202 oldal
-
Miért kéne nekünk ez a könyv?
- mert a felmerülő számlázási problémákra gyorsan megtalálható benne a válasz,
- mert a sokszor bonyolult ÁFA eseteket egyszerűen és közérthetően magyarázza meg,
- mert nem kell az egész könyvet kiolvasni, elég, ha mindig az adott problémára keresünk benne,
- mert röviden megérteti a szabályok logikáját, és utána már könnyű alkalmazni azokat,
- mert átlátható, megértést segítő ábrákkal és táblázatokkal kalauzolja az olvasót,
- mert úgy van megírva, hogy ne kizárólag pénzügyi szakemberek tudják használni.
Jelen kiadvány gyakorlati eligazítást ad a gazdálkodó szervezeteknek. Az útmutató az alábbiakban foglalható össze:
Rövid áttekintő a közelmúltbeli áfa-változásokról.
Áfa rendszer rendező elvei. Az első két rész az áfa általános kérdéseit taglalja (ki az adóalany, mi a különbség az adóalanyiság és jogalanyiság között, az ügyletek teljesítési helye, stb.), valamint mint jelent a gazdasági célú letelepedettség (székhely, állandó telephely).
Egyes ügyletek áfa-béli kezelése. A harmadik részben egyes kiemelt ügyletek áfa-beli kezelése kerül bemutatásra (bérmunka, fuvarozás, ingatlannal kapcsolatos ügyletek, export, import és termék Közösségen belüli beszerzés), utalványok áfája, Közösségen belüli e-kereskedelemre vonatkozó szabályok. Külön (negyedik) fejezetet szántunk az ingatlan ügyleteknek.
Számlázás. Az ötödik rész a gyakorlati számlázási kérdéseket hívatott megválaszolni (pl. milyen teljesítési időpontot kell írni a számlára, gyűjtőszámla, számlakorrekciók);
Az áfa levonásáról, arányosításáról, visszaigényléséről a hatodik rész szól.
Az adódigitalizációról a hetedik fejezetben lesz szó: az online számlázás (valós idejű számla-adatszolgáltatás) és az eÁfa rendszer bemutatása.
-
Státusz ÚJ  
-
Tartalomjegyzék
Legfontosabb változások 2025-tól 8
1. Áfa hatálya 11
1.1. Kik az adóalanyok? 11
1.2. Mi a különbség a jogalanyiság és adóalanyiság között? 13
1.3. Hogyan döntsük el, hogy kell-e áfát fizetni egy nemzetközi tranzakció esetén? 14
1.4. Áfa hatályán kívüli ügylet, fordított adózás, adómentes ügylet – mik a különbségek? 15
1.5. Teljesítés helye 16
2. Gazdasági tevékenysége székhelye az állandó telephelye az áfa-törvény és a VHR tükrében 20
2.1. Gazdasági tevékenység székhelye 20
2.2. Az állandó telephely fogalma Áfa-törvény és VHR szerint 21
2.3. A teljesítéssel érintett állandó telephely fogalma 24
2.3.1. Szolgáltatás teljesítésével érintett több székhely/telephely 25
2.3.2. Szolgáltatás igénybevételével érintett több székhely/telephely 27
2.4. A megrendelő jogállása és elhelyezkedése 28
2.5. A szolgáltató mikor számlázhat áfa nélkül? Az igénybe vevő mikor fogadhat be áfát tartalmazó számlát? 29
2.6. A szolgáltató szempontjából mikor lehet számlázni áfa nélkül főszabály alá eső szolgáltatás esetén? 29
2.7. Megrendelő szempontjából: mikor jogos az áfa felszámítása a szolgáltatói számlán? 33
3. Egyes kiemelt ügyletek áfa kezelése 36
3.1. Ügyletek közvetítése 36
3.1.1. Más nevében, más javára történő közvetítés 36
3.1.2. Saját nevében, de más javára eljárva közvetített szolgáltatás 37
3.2. Bérmunka áfája 39
3.3. Export- import ügyletek, Közösségen belüli termékértékesítéssel kapcsolatos praktikus tudnivalók 40
3.3.1. Termékimport 40
3.3.2. Termék továbbítása szabadforgalomba helyezés esetén 41
3.3.3. Felfüggesztő behozatali vámeljárás alatt álló termék 42
3.3.4. Termékexport 42
3.3.5. Közösségen belüli adómentes termékértékesítés és a más tagállamba történő kivitel igazolása 43
3.3.5.1. Más tagállamba történő kivitel igazolása nemzeti szabályok alapján. 44
3.3.5.2. Más tagállamba történő kivitel igazolása Közösségi jog alapján 46
3.3.6. Közvetett vámjogi képviselő eljárása 48
3.4. Láncügylet 49
3.4.1. Mi a láncügylet? 49
3.4.2. A teljesítési hely meghatározása 50
3.4.3. A fuvarozással járó ügylet meghatározása 50
3.4.4. A többi (álló) ügylet meghatározása 50
3.4.5. A láncügyletben szereplő ügyletekhez kapcsolódó áfamérték 51
3.4.6. Köztes szereplő helyzete, vélelem megdöntése 51
3.4.7. Példa belföldre irányuló nemzetközi láncügyletre 52
3.5. Vevői készlet egyszerűsítése 53
3.5.1. Milyen helyzetekre vonatkozik a vevői készlet egyszerűsítésére vonatkozó szabály 53
3.5.2. Mi az áfa-egyszerűsítés lényege 54
3.5.3. Milyen szabályok vonatkoznak a vevői készletre? 54
3.5.4. Vevői készlet nyilvántartása 55
3.5.5. Vevői készlet – egyes példák 56
3.5.5.1. Általános eset 56
3.5.5.2. Termék továbbítása harmadik fél által üzemeltetett raktárba 57
3.5.5.3. Vevő helyettesítése 59
3.5.5.4. Más belföldi vevő felé történő értékesítés 60
3.5.5.5. Termék visszaszállítása 61
3.5.5.6. A 12 hónapos időkorlát túllépése 62
3.5.5.7. Termék értékesítése harmadik tagállamba 12 hónapon belül 63
3.5.5.8. Saját termék kiszállítása harmadik tagállamba 64
3.5.5.9. Saját termék kiszállítása harmadik tagállambeli vevői készlet céljára 65
3.5.5.10. Termék értékesítése EU-n kívülre harmadik országba 12 hónapon belül 67
3.5.5.11. Termék megsemmisülése, ellopása, elvesztése 68
3.6. Fuvarozás és szállítmányozás 69
3.6.1. Fuvarozási szolgáltatás teljesítés helyére 69
3.6.2. Mit kell tudni a szállítmányozásról? 70
3.6.3. Fuvarozási és ehhez hasonló szolgáltatások adóalapja 71
3.6.4. Az exporthoz vagy a kiviteli vámeljáráshoz kapcsolódó adómentesség 74
3.7. Utalványok áfa beli kezelése 75
3.7.1. Utalványok áfa-beli kezelése általában 76
3.7.2. Egycélú utalványok áfa kezelése 76
3.7.3. Többcélú utalványok áfa kezelése 77
3.7.4. A szabályozás indoka 77
3.7.5. Utalvánnyal kapcsolatos ügyletek számlázása 78
3.7.6. Fel nem használt beszerzett egycélú utalvány áfája 79
3.8. Az egyes étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtására vonatkozó 5 %-os kedvezményes áfa kulcs alkalmazása (NGM - NAV tájékoztató alapján) 79
3.8.1. Jogszabályi háttér áttekintése 79
3.8.2. Szolgáltatásnyújtáskénti megítélés szempontjai 81
3.8.3. A statisztikai besorolás elvei, kérdései 82
3.8.4. Étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom meghatározásának szempontjai 85
3.9. Együttműködő közösség 87
4. Ingatlan áfája 88
4.1. Ingatlan fogalma az áfában 88
4.2. Ingatlannal kapcsolatos ügyletek 89
4.3. Ingatlan értékesítésének áfa kérdései 90
4.4. Új lakóingatlan értékesítésnek áfája 93
4.5. Ingatlan bérbeadása 96
4.6. Szálláshely-szolgáltatás, fizetővendéglátó tevékenység 98
4.7. Ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódó belföldi fordított adózás 100
5. Számlázás 102
5.1. Számla kibocsátási kötelezettségről általában 102
5.5. Számla tartalmi kellékei 108
5.6. Egyszerűsített adattartalmú számla 115
5.7. A gyűjtőszámla 117
5.8. A nyugta 118
5.9. Számla kibocsátásának átvállalása 120
5.10. Adómérték – mikor lehet számlázni adómentesen egy belföldi szolgáltatást? 121
5.11. Fordított adózás – mikor állíthatunk ki számlát áfa nélkül 122
5.11.1. „Nemzetközi” fordított adózás 122
5.11.2. Belföldi fordított adózás 123
5.12. Áfát nem tartalmazó számlákon milyen „adókódot” használjunk? 125
5.13. Teljesítés időpontja a számlán 128
5.13.1. Főszabály – az ügylet tényállásszerű megvalósulása 128
5.13.2. Előleg 129
5.13.3. Az időszakos elszámolás 129
5.13.4. Mi a különbség az időszakos elszámolás és a gyűjtő számla között? 130
5.13.5. Részteljesítés 133
5.14. Alkalmazandó árfolyam 133
5.15. Számlakorrekciók 134
6. Adó levonása és visszaigénylése 138
6.1. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele 138
6.2. Mikor keletkezik adólevonási jog és mikor lehet adólevonási jogot gyakorolni? 138
6.3. Adólevonási tilalmak – adólevonási jog korlátozása 138
6.3.1. Személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatások áfája, hanem a személygépkocsi bérbevételének az áfája 140
6.4. Tételes elkülönítés és arányosítás 141
6.5. Arányosítás folyamata 142
6.6. Hagyományos arányosítási módszer áttekintése (bevétel alapú arányosítás) 142
6.7. Hagyományos arányosítás részletes elemzése 145
6.7.1. Milyen bevételeket kell bevenni az arányosításba? 145
6.7.2. Hagyományos arányosítás: mit nem kell bevonni az arányosításba? 146
6.7.3. Hagyományos arányosítás: mikor kell arányosítani? 146
6.7.4. Hagyományos arányosítás: arányosítás gyakorisága 147
6.7.5. Hagyományos (bevétel alapú) arányosítás és az alternatív arányosítás egymáshoz való viszonya 147
6.8. Alternatív arányosítási módszerek 148
6.9. Tárgyi eszközre vonatkozó kiigazítás 149
6.9.1. Konklúzió 151
6.10. Tárgyi eszköz végleges értékesítése 152
6.11. Áfa visszaigénylése 153
7. Áfa-digitalizáció: online számla-adatszolgáltatás és az eÁfa rendszer 153
7.1. A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának szabályai (NAV tájékoztató szerint) 153
7.1.1. Adatszolgáltatásra kötelezett adóalanyok 153
7.1.2. Adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ügyletek 154
7.1.3. Adatszolgáltatásban szerepeltetendő adatok 156
7.1.3.1. Nem adóalany természetes személy vevő adatai 156
7.1.3.2. Vevői adószám 156
7.1.3.3. Az ügylet adatai 157
7.1.4. Az adatszolgáltatás módja, határideje 157
7.2. XML = számla 158
7.2.1. Mit is jelent az xml e-számla lehetőség a cégek számára a gyakorlatban? 158
7.2.2. Az xml e-számlára is érvényes az Áfa-törvény hitelességi elvárása 158
7.2.3. Az e-számla befogadói oldala 158
7.2.4. Van-e korlátja az xml alapú elektronikus számlázásnak? 159
7.2.5. Az elektronikus számlánál is fontos az archiválás 159
7.2.6. Az e-számlázás bevezetéséről érdemes írásban megállapodni a partnerekkel 159
7.3. eÁFA rendszer (NAV tájékoztatója alapján) 159